Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

TOLLTÉPÉS

2011.05.13

 

TOLLTÉPÉS

2010.10.08.
Írta: Sz.M.

E-mail: iguana.lady.69@gmail.com

 


 

Sajnos a papagájok körében az utóbbi időben már népbetegséggé fejlődött ki a tolltépés, holott jelen esetben a tolltépés inkább tünet, semmint betegség. Tolltépés az eddigiek azt mutatják, hogy nem csak nagyobb papagájok körében fordul elő, hanem már a kis testű hullámospapagájoktól kezdve ismerős fogalomnak számít.

 

A tolltépés kialakulása az esetek zömében nem egyik percről a másikra történik, hanem szép fokozatosan. Eleinte csak azt venni észre, hogy a madár többet tollászkodik, esetleg vannak napok, mikor több toll található a ketrec alján, mint máskor. Sokszor még nem is gondolunk semmi rosszat néhány kopasz testfelület jelenlétében, de sajnos ez nem szokott megállni. A tolltépés nagyon gyorsan szokássá növi ki magát, ami miatt fontos, hogy idejébe kezeljük a bajt.

 

Mint már említettem, a tolltépés tünet, és nem betegség. Már pedig amennyiben a madáron tolltépést észlelünk, mindenképp vigyük el specialista állatorvoshoz teljes körű kivizsgálásért, ne pedig boltokba kapható vackokkal kenegessük őket, hiszen lehet, hogy épp komolyan betegek és ezekkel a szerekkel többet ártunk, mint használunk.

 

Mindenképp ajánlott vérképet csináltatni, szervek működését leellenőrizni, illetve röntgen is ajánlott. Tolltépés, mint tünet, sok betegségnél előfordul, így a máj, illetve vesék rendellenes működésénél, aszpergilózisnál, férgességnél, fémmérgezésnél, egyéb belső fertőzések esetén is. Külső problémáknál főleg a tetvesség, ekcéma és egyéb gombás megbetegedések szerepelhetnek.

 

Tolltépés ugyanígy kialakul helytelen táplálkozásnál. Tapasztalat szerint a madarak egyoldalú, vitaminhiányos etetést megsínylik, tollaikat eszik, hogy pótolják valahogy a hiányzó fehérjéket. Emellett a túl olajos magvak aránytalanul nagy mennyiségben történő adása (napraforgó, tökmag, földimogyoró) és az ebből következő elhízás (amiből vese és májzavarok következnek) is okoz tolltépést. Sajnos ezenkívül nagyon sok madár kap nem neki megfelelő ételt a gazda nagy szeretetéből (rántott hús, sült krumpli, chips, kakaó, csoki stb.) ami szintén szervi problémákhoz vezet.

 

De a tolltépés nem csak fizikális betegségek tünete. Az esetek nagy részében a madár helytelen tartási körülményei, így a kicsi kalitka, ingerben szegény környezet, fajtárs hiánya stb., a döntő ok a tolltépés kialakulásáért. Újabb problémát jelent a divatba jött kézzelnevelés és az ezt követő rossz vagy teljesen hiányos szocializálás. Sajnos nagymértékben a tolltépő egyedek mind kézzelneveltek – nem mind, de nagy részük! Ennek több oka van, amiről részletesen a „PAPAGÁJOK EGYEDÜLTARTÁSA ÉS KÉZZELNEVELÉSE” menüpontban találhattok információt!  

 

Ezenkívül tolltépés előfordulhat még a legjobb családokban is – hiába van a madár teljes mértékig elkényesztetve, kap rengeteg játékot, legjobb minőségű eleséget stb. a tolltépés akkor is bekövetkezik. Sok esetben tapasztalatok szerint egyszerűen a fogságból következik. A legtöbb papagájt a fogságban zárt szobákban, lakásokban tartanak, ahol akárhogy is alakítjuk, elveszti minden természetességét. A madár egyszerűen megsínyli a folyamatos bennlétet, hiányolja a napsütést, a szelet, az esőt, amit semmi sem pótolhat. A nap UV-sugárzása nagyon jó hatással van a tollak növekedésére, az egészség megőrzésére. A madarakat emiatt mindenképp ajánlott legalább nyáron kitenni a friss levegőre – legideálisabb egy kerti volier!  

A tolltépés öröklődéssel kapcsolatos feltevéseket már egy ideje figyelik, és eddig úgy tűnik, hogy igaz: a tolltépés öröklődhet! Elsősorban a vörösfülű aráknál fedezték fel ezt a jellegzetességet. Ennél a fajnál a fogságban előforduló példányok több mint 50%-a tolltépő. Mivel komolyan veszélyeztetett fajról van szó, tenyészprogram szabályozza tartásukat és tenyésztésüket, ahol tenyésztői könyveket, naplókat vezetnek. Itt észrevették, hogy a tolltépő fiatal madarak döntő része tolltépő szülőktől származik. Hogy ezek a madarak mitől tolltépők, komoly kérdéseket vetnek fel. A madarak nagy kerti volierekben élnek, kiváló minőségű táplálékot kapnak, meg van minden, amire szükségük van – azzal a különbséggel, hogy a gazdák nem tudják a madaraknak azt a lehetőséget adni, hogy maguk válasszák ki a partnert. Így a tenyésztők szerint valószínűleg ez a kényszerpartnerség a tolltépés ekkora arányának az oka. Más fajoknál is észre lehet venni, hogy rosszul egyberakott pároknál a madarak egymást vagy magukat kezdik tépkedni – frusztrációból, stresszből!

 

Az intoleráns partneren, a rossz etetésen és nem megfelelő tartási körülményeken kívül tolltépő tényező lehet a páratartalom alacsonysága, illetve a fürdés hiánya. A madarak egészségéhez szükséges a magas páratartalom. Emiatt is észrevehető, hogy a lakásban tartott papagájok főleg télen fordul elő nagy valószínűséggel a tolltépés – mikor nagyon alacsony a páratartalom a fűtés következtében, emellett a természetes fény hiánya erősen befolyásolja a madarak kedélyállapotát.

 

Vannak emberek, akik úgy vélik, hogy a madarak teljes életéhez szükséges a reprodukció, a fiókák nevelése stb. Addig nincs is probléma, ameddig ez a madarak iránti szeretet miatt történik, nem pedig mindenféle haszon miatt.

 

Vannak fajok, melyek sokkal érzékenyek, már kicsi változásra is tolltépéssel reagálhatnak. A vadon befogott madaraktól eltekintve ilyen fajokhoz tartozik egyértelműen a jákópapagáj és a kakaduk. Ezeknek a madaraknak a tartása nem egyszerű, mindenképp komoly felelősséggel és tudással jár, máskülönben nem lesz szép vége.

 

A tolltépéshez hasonló, de nem ugyanaz a tollrágás. A tollrágás esetén a madár nem tépi ki a tollait, csak valamilyen célból lerágja. A tollak töve, egy nagyságuk benn marad a bőrben, fedi a madarat. A lerágás okának nagy részben az egyoldalú etetés tehető felelőssé. A tollak evése fehérjehiányhoz vezet, de sajnos vannak, mikor egyszerűen pszichés okból következtetően csipkedi le a madár a tollait.

 

Mint minden betegségnél, a tolltépés esetén is ajánlott a megelőzés. A legegyszerűbb módja annak, hogy a madarakat a fajnak megfelelően tartjuk és etetjük. Mindenképp ügyeljünk arra, hogy a madarak kellő mennyiségű elfoglaltságot kapjanak, ugyanis az unalom az egyik legrosszabb nekik. Ezt követően a helyes etetés a lényeges – ne a madár nagyságára vásároljunk eleséget, hanem a fajra. Tehát kakaduknak vagy amazonoknak ne nagypapagájeleséget vásároljunk, hanem kifejezett kakadu, ill. amazoneleséget (itt mindenképp ajánlott a Versele Laga termékei!). Emellett ügyeljünk arra, hogy a madarak minden fontos vitamint megkapjanak – lehetőleg természetesen, ne pedig mindenféle készítmények formájában.

 

Amennyiben a tolltépés már beköszöntött, és bizonyíthatóan a madaraknak nincs semmilyen fizikális problémája, akkor nézzük meg a tartási körülményeket. Egy kis változtatás csodákra képes: azonos fajú, ellenkező nemű partner beszerzése, ketrec természetessé tétele (ágak, lomb és sok rágcsálnivaló) és ajánlott vitaminkúra néhányszori ismétlése (Korvimin ZVT 6 héten keresztül). Az UV pótlására a madaraknak vagy beszerzünk speciális hüllők számára kapható fénycsöveket, vagy kerti volierbe helyezzük a madarakat – legalább napi néhány óra természetes fény csodákra képes.

 

Kérek mindenkit, hogy amennyiben tolltépést tapasztal, ne kezdje el kenegetni mindenféle vacakkal – mégha az patikában is kapható. A problémát mindig a gyökerénél kell megoldani, a tünetkezelés nem elég. Lehet, hogy a madarunk komolyan beteg, vagy csak nem érzi magát jól a bőrében. Változtassunk inkább a tartási körülményeken!

 

Mindenképp megemlítésre méltó néhány – sajnos egyáltalán nem ritka tollrendellenességek – melyekkel a tolltépés akár keverhető is. Ilyen pl.: a franciavedlés, illetve a PBFD. Ezért is ajánlott mindenképp elvinni állatorvoshoz a madarat, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy nem ezeknek a betegségeknek az egyikében szenved a madár!