Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

VESZÉLYES HÜLLŐK TARTÁSA

2011.05.13

 

 

VESZÉLYES ÁLLATOK TARTÁSA

 

Bizonyos hüllők a veszélyes állatok kategóriába tartozik, melyek tartásáról a törvények rendelkeznek. Logikusan nem lehet csak úgy heccből tartani kajmánt a nappaliba vagy mérgeskígyót a hálószobában. Mindennek meg van a maga rendje, és ezek a törvények csak az ember és állat biztonságát szolgálják, megszegésüket súlyos szankciók követik!

A terráriumban gyakori állatok közül ebbe a kategóriába tartoznak többek között az óriáskígyók (Boa constrictor), tigrispiton (Python molurus), kockás piton (Python reticulatus), az összes krokodilfaj, nagyobbra növő varánuszok, mérges gyíkok, ill. kígyók, de ida tartozik két teknősfaj is, a harapós teknős (Chelydra serpentina) és a keselyűteknős (Macroclemys temmincki).

Ezeknek a veszélyes állatoknak a tartásához a helyi önkormányzat jegyzője adhat engedélyt. Az eljáró szakhatóságok az állategészségügyi szolgálat és a területileg illetékes nemzeti park.

Az engedély feltétele a megfelelő tartási hely biztosítása, a kérelmező legalább középfokú szakirányú végzettsége és a szomszédok beleegyezése.

 

 

 

Az, hogy egy hüllő mikor veszélyes, ill. mikor veszélytelen, eléggé relatív. Minden hüllő veszélyes a maga módján, egy kajmán komoly harapási sérülést tud okozni, míg egy leguán a farkát ostorként használva komoly zúzódást okozhat. Ám ennek ellenére a komolyan veszélyes hüllők közé mégis azok az állatok tartoznak, melyek toxikus váladékot, mérget termelnek, mely akár kis adagban halált is okozhat. Ide sorolható néhány gyíkon kívül, melyek inkább állatkertekben, semmint magánszemélyeknél fordulnak elő, a kígyók! Egyre kedveltebbé válnak a fogságban a magánszemélyek körében a mérgeskígyók tartása és sajnos nem egyszer komoly következményekkel jár!

 

Mérgeskígyókat sok okból tartanak:

kutatás céljából, szérumkészítés céljából, megfigyelésre, de sajnos egyre többen vannak, akik nagyzás céljából tartanak mérgeskígyókat mindenféle felelősségtudat és tudás nélkül! Az ilyen esetek zöme sajnos szomorúan végződik, mert a felelőtlenség előbb-utóbb komoly következményekkel jár!

 

A mérgeskígyók tartását Magyarországon ma különféle jogszabályok szabályozzák:

  1. cselekvőképes, büntetlen előéletű személy 
  2. közvetlen szomszédok beleegyezőnyilatkozata 
  3. szakmai végzettség igazolása (biológus, zoológus, állatorvos, állattenyésztő, vadász-vadtenyésztő, állatkerti gondozó, agrár szakképesítés)
  4. min. 3 év szakmai gyakorlat
  5. csak olyan faj tartható, mely mérge ellen van hatásos szérum
  6. tengeri mérgeskígyók nem tarthatók
  7. elsősegélynyújtás, szérum használatával és az adott fajjal kapcsolatos információ megléte
  8. figyelmeztető felírat a terráriumon
  9. védőüveggel felszerelt és jól zárható terrárium, mely jól zárható helyiségben van, amiből szőkés esetén az állat nem tud elmenni
  10. ahol mérgeskígyó tartása folyik, szérumnak kell lennie!
  11. tulajdonos felügyelete nélkül senki sem lehet az állat közelében
  12. kezelés és benyúlás esetén legalább két személynek kell a helységben tartózkodnia

 

 

Mérgeskígyó tartása esetén néhány hasznos tipp:

  1. soha ne éjszaka nyúlj be a terráriumba  -  a mérgeskígyók zöme éjszaka aktív, így a marások esélye nő!
  2. soha ne kézből etes, ill. puszta kézzel nyúlj be a terráriumba - a tartáshoz szükséges csipesz, mellyel az eleséget berakjuk, ill. az ürüléket, maradékokat stb. kivesszük (természetesen nem egy csipesszel végezzük el ezeket a dolgokat!)e
  3. a kígyót nem vesszük ki babusgatni, ezek nem egy ártalmatlan gabonasiklók, melyek marása max. kicsit fáj - ezek veszélyes, sőt halálos állatok!
  4. a kígyó zargatását lehetőleg kerüljük el, ha ki kell vennünk, akkor mindenképp megfelelően fogjuk meg. - ne a farkánál fogva, mert hátracsap és odamar! A megfogáshoz mindenképp kell egy leszorítóbot, mellyel az állatot addig a földhöz szorítjuk, míg a nyakát megragadjuk - óvatosan, hogy az állat ne sérüljön, és mégis biztosan, hogy ne csússzon ki! Ez a módszer elsősorban a viperáknál hatásos, mert a fejük a nagy méregmirigyük következtében enyhén háromszög alakú, így nem csúszhat ki. Ám a többi kígyónál az úgynevezett fogóbot, ill. kígyókampó. Akárhogyis, mindenekelőtt arra kell ügyelni, hogy a kígyó feje messze legyen tőlünk, hogy ne tudjon megmarni! A hosszú fogú siklók esetén be a fejnél fogjuk meg, úgyanis a méregfogúk mozgatható, így könnyen oldalra kihúzva megmarhatják az embert!
  5. mindenképp rakjunk be búvóhelyet, mely lehet egy fadoboz vagy fordítva berakott cserép. 
  6. a sok dekorációt kerüljük, ugyanis a kígyó túlságosan elrejtőzve meglephet minket.
  7. egyes kígyófajok összetekeredve ugorhatnak, így ezeknél elkerülendő az elől kinyíthatós terrárium!
  8. köpőkobrák esetén védőszeműveg használata ajánlott, ha nincs rajtunk, és a szemünkbe köpött, mindenképp mossuk ki gyorsan vízzel, és forduljunk orvoshoz!

 

A fogságban gyakrabban előforduló mérgeskígyók:

  • tigrissikló
  • Ravergier haragossikló
  • szőlősikló
  • magrovesikló
  • macskakígyó
  • európai gyíkászsikló
  • madarászsikló
  • boomslang 
  • közönséges mamba
  • pápaszemes kobra
  • tajpán
  • halálkígyó
  • homoki vipera
  • keresztes vipera
  • rákosi vipera 
  • levantei vipera
  • puffogó vipera
  • gaboni vipera
  • klórzöld bozótvipera
  • efa vagy fűrészpikkelyű vipera
  • texasi csőrgőkígyó
  • bambuszvipera
  • halászvipera
  • Schlegel lándzsakígyó
  • bozótmester

 

 

Marások esetén azonnal hívjuk a mentőket és mindenképp meg kell nevezni a maró kígyó faját, típusát, a gyors kezelés elkezdése érdekében! Mindenképp ajánlott, hogy az elsősegélydobozban elsősorban kötözőszerek, fertőtlenítőszerek és gumicső legyen a nagyobb vérzések csillapítására!

Amennyiben van szérum a marás ellen, csak orvos adhatja be, ugyanis előfordulhat allergiás reakció!

A megmart embert mindenképp nyugalomban kell tartani, nem szabad futnia, felidegesítenie magát, koffeint innia stb. semmi olyan tevékenységet nem szabad végezni, ami felgyorsítaná a vérkeringést és így a méreg gyors továbbterjedését segítené! Fontos azonban tudni, hogy a marások egy része nem jár mérgezéssel, úgynevezett üresmarás, mely elsősorban figyelmeztetésre szolgál, nem zsákmányszerzésre! Ennek ellenére semmiképp nem kerülhető el az ambuláns kezelés!

Ma már inkább ellenzik a méreg kiszívását, a megmart testrészt elkötését, ezek úgyanis mint kiderült, nem csak hogy nem segítenek, de inkább több kárt is okoznak!